2015. december 7., hétfő

Szülinapom, névnapom és a kettő között

Nos megint elég régóta nem írtam. De mentségemre szóljon, hogy nem sok mindenről maradt le az olvasó. Sajnos. :(

A diplomaosztó óta konstans álláskeresésben vagyok, egyelőre kevés sikerrel. Bár már 50+ állásra jelentkeztem, eddig csupán két helyre hívtak be. (Richter Gedeon, Auchan Man-go) De a második körbe sajnos egyik helyen sem jutottam tovább. Nem mondanám, hogy nem tör le a sikertelenség.

A szülinapom csendesen telt. Medve éppen beteg volt, így a húgommal kettesben megnéztük a Stonehearst Asylumot és megittam egyedül egy üveg Dorombor-t. :) Kaptam sok gyönyörű írószert (valaki olvasta a blogomat ^^), egy hátizsákot, trikót és egy A3-as méretű vázlatfüzetet.

Papánál szeptember végén rosszindulatú rákot diagnosztizáltak a vékonybele és a patkóbele találkozásánál. Nem volt kérdés, hogy műteni kell. Nem is a műtét volt a legrosszabb számára, hanem a műtét előtti várakozás, ugyanis számos más egészségügyi problémája van (szívizomelhalás, veseelégtelenség stb) és fel kellett készíteni a műtétre. A műtét komplikáció nélkül lezajlott. Számomra a legnehezebb a műtét utáni pár nap volt. :( Papa nem emlékszik rá, de 3-4 napig olyan dolgokról beszélt, amik meg sem történtek, éjszaka pedig le kellett kötözni, hogy ne szedje ki magából az infúziót. Kétségbe voltam esve. Ekkor olvastam a műtét utáni zavartságról, ami állítólag gyakori a nagyobb műtétek után. Ez kicsit megnyugtatott és végül néhány nap után el is múlt a furcsa állapot. Összesen egy hónapot volt kórházban Papa és ezalatt sokat fogyott, de azóta szerencsére újra megerősödött.

Eközben Medvével elmentünk a HVG Állásbörzére és az Ökoindustria Kiállításra is. Kiosztottunk jó pár önéletrajzot, részt vettünk egy tanácsadáson, több konferencián és meghallgattunk néhány előadást is. Na meg persze repicuccokat gyűjtöttünk. De a siker csak elkerül miket.

Futni utoljára november elején voltam. Gyönyörű szép napsütéses vasárnap volt, a Hajógyári tele volt családokkal én pedig besokalltam az itthoni hangulattól, úgyhogy muszáj volt kimozdulnom. Futottam, aztán még órákig sétáltam a szigeten.

Másnap kaparó torokkal ébredtem, ami napról-napra csak rosszabb lett, így történt, hogy szerdára, a névnapomra már elment a hangom. Medve meglátogatott, kaptam tőle egy gyönyörű pozsgás növénykét és egy mécsestartót.

Végül mégis elég sokat tudtam mesélni, pedig olyan eseménytelennek és demotiválónak tűnt ez a pár hónap. A kimaradt apróságokat, majd megemlítem, ha aktuálisak lesznek valamelyik posztnál. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése